folyóirat | könyvek | szerzőink | impresszum | hírek | linkek | Foregin Rights | english
 
Lapszám és Könyvek

[.] Lapszámok

 2010/2
 2010/1
 2009/4.
 2009/3.
 2009/2.
 2009/1.
 2008/4.
 2008/2-3.
 2008/1.
 2007/4.
 2007/3.
 2007/2
 2007/1
 2006/4
 2006/3
 2006/2
 2006/1
 2005/4
 2005/3
 2005/2
 2005/1
 2004/4
 2004/3
 2004/1-2
 2003/4
 2003/3
 2003/2
 2003/1
 2002/4
 2002/2-3
 2002/1
 2001/4
 2001/3
 2001/2
 2001/1
 2000/3-4
 2000/2
 2000/1
 1999/4
 1999/3
 1999/2
 1998/4
 1998/2-3
 1998/1

2008/4.

Megjelenés ideje: 2009. 01. 05.
Folyóirat ára: 1220 Ft



Rövid összefoglaló a megjelent írásokról
A 2008-as év a jubileumok jegyében telt el. Mind a Nyugat 100. évfordulójának, mind Izrael fennállása 60. évfordulójának két-két számot szenteltünk. Ez a két eseménysor két zsidó, s benne magyar zsidó sors-stratégiát világít meg. A Nyugat példája az irodalom szempontjából azt a folyamatot mutatja be, amelynek során a modern zsidók alkotó módon kívántak feloldódni a magyar kultúrában. A Nyugattal párhuzamosan működött, Patai József szerkesztette Múlt és Jövő (1911 – 1944) a modernitás eredményeivel kivánta megőrizni és megerősíteni a zsidó azonosságot. Ez a szellem alapozta meg a modern Izraelt – hiszen szellemi előkészítése jóval az állam alapítása előtt elkezdődött, mégpedig ugyanazon a földrajzi és szellemi területen, ahol a ma végzetesnek bizonyuló, noha kulturálisan oly káprázatos eredményeket felmutató asszimiláció.

E számunk ezt az összefüggésrendszert helyezte vizsgálódása fókuszába.
A nemzetközi hírű zsidó építészet-történész, Klein Rudolf tanulmánya – A szecesszió: un gou’t juif? – a huszadik század eleji modernitás vizuális stílusa: a szecesszió zsidó összefüggéseit vizsgálja. (Mind a Nyugat, mind a Múlt és Jövő vizuális megjelenésében e stílus jegyeit hordozta.) Hárs György Péter az első számunkban megkezdett nagyszabású tanulmányát folytatja a Nyugat, a pszichonalízis és a kultúra kapcsolatáról – a Nyugat főszerkesztőjének, Ignotusnak és Ferenczi Sándornak a barátságát és szakmai kapcsolatát előtérbe állítva. Horváth Petra egy olyan, kevésbé ismert Nyugat-szerző, Brachfeld Olivér működését ismerteti, aki egyaránt foglalkozott pszichológiával és spanyol irodalommal. Saly Noémi kávéház-történész a Nyugat szerkesztőinek és íróinak a kávéházait mutatja be. Ez a – „polgári“ - közeg és művelődéstörténetileg kiemelkedően fontos kultikus tér alkotóan járult hozzá a modern magyar kultúra kialakulásához. Clara Royer fiatal francia kutató (aki éppen most szerezte meg Ph.D minősítését a Sorbonne-on a magyar zsidó irodalom témájából) Pap Károly és Gelléri Andor munkásságát vizsgálja az apjukhoz való viszony (konfliktus) tükrében – és Franz Kafka árnyékában. Fenyves Katalin cikke a kevés Nyugatról szóló monográfiát veszi szemügyre, abból a szempontból, hogy mennyire érzékelték a társadalmi háttér zsidó jellegét. Számunk két nyugatos fiát is szerzői között üdvözölheti. A Londonban élő Sárközi Mátyás nagyapja (Molnár Ferenc) és apja (Sárközi György) Nyugat-beli szereplését idézi fel. Az USA-ban élő Fenyő Mário (Fenyő Miksa, az egyik alapító szerkesztő fia), aki az egyik Nyugat-monográfia szerzője is, a maga igen sokrétű viszonyát és emlékeit fogalmazza meg a Nyugat 100. évfordulója alkalmából. Kőbányai János a Nyugat és a Múlt és Jövő párhuzamos útját vázolja fel egy tézis-antitézis szerkezetű kapcsolatrendszerben, amelynek rengeteg közös eleme és közös szereplője van. Krupp József Tandori Dezső Szép Ernő-élményéről és -könyvéről írt esszét. A Jeruzsálemben élő Frigyesi Judit zenetörténész, Judit Niran néven (ezzel különíti el szépirodalmi tevékenységét) a Nyugat zenei írásairól írt. Nekod Zinger, szintén Jeruzsálemben élő orosz író és festő novelláját azért választottuk e számba, mert hőse Csáth Géza; a Nyugat nagy nemzedékéhez tartozó író és sorsa egy angol fordításkötet révén ragadta meg az író figyelmét, akitől a jövőben többször szeretnénk közölni. Munkásságukat a Nyugat és a Múlt és Jövő között szinte mértani pontossággal megosztó Pap Károly és Komlós Aladár ismeretlen verseivel gazdagítjuk összeállításunkat. Gömöri György (London) Komlós Aladárral való kapcsolatát idézi meg - levelezésük tükrében.
Németh György írása Hahn Istvánt mutatja be, a kevés tudósok egyikét, akik a holokauszt előtti magyar zsidó szellemet a maga vonzó gazdagságában hagyományozták tovább a holokauszt utáni nemzedékeknek.

 

db

*Tartalomjegyzék 

Pap Károly: Nehéz nekem

Klein Rudolf: A szecesszió: un gou’t juif?

Saly Noémi: A Nyugat és a „nyugatosok“ kávéházai

Hárs György Péter: Pszichoanalízis a Nyugatban

Horváth Petra: Brachfeld Olivér esete Ramón Gómez de la Sernával

Komlós Aladár: Versek

Royer, Clara: Az apai Törvénytôl az anyai Írásig (Pap Károly és Gelléri Andor Endre apaképe)

Fenyves Katalin: A Nyugat „zsidósága”

Sárközi Mátyás: Molnár Ferenc, Sárközi György és a Nyugat

Fenyő Mario: Gondolatok a 100 éves Nyugat ünnepén

Zinger, Nekod: A műbőr aktatáska

Niran, Judit: Három karcolat Osvátnak (A Nyugat és a zene)

Kőbányai János: A Nyugat és a Múlt és Jövő

Krupp József: A nagy „Szép Ernő-Olvasás”

Gömöri György: Levelek Komlós Aladártól

Német György: Hahn István és Appianos

Dallos Eszter: Figyelő

KERESÉS

Végy egy könyvet a gyűlölet ellen!
A Múlt és Jövő Kiadó mindenkinek fél áron kínál könyvet több, mint 120 címet tartalmazó listájából annak, aki azt valamely iskolai vagy települési könyvtárnak ajánlja fel.
Információk a bank- kártyás fizetéssel kapcsolatban
Áruházunk a CIB Bank által biztosított biztonságos bankkártyás fizetési megoldást nyújtja vásárlóinak.

Megrendelés

ezen az oldalon lehetősége van megrendelni a Múlt és Jövő folyóiratot