A magyar holokauszt túlélőinek fele elhagyta a szülőföldjét, hogy új
országokban-, és világokban eresszenek ismét gyökeret. Sokakból közülük világhírű tudósok, művészek váltak, s ekként tértek vissza Magyarországra. Egyikük, László András, vagy, ahogy a világ ismeri Andrew Laszlo. (Ő volt az operatőre Walter Hill 1979-es A Harcosok (The Warriors) és Ted Kotcheff 1982-es Rambo – első vér című filmjének. Televíziós munkái közül kiemelkednek a Washington: zárt ajtók mögött és a Sógun című sorozatok.)
Mint megannyi magyar holokauszt túlélő, László András is befogadó hazája nyelvén: angolul
írta meg emlékeit. E krónikájában nemcsak háttér, de főszereplő
is a magyar szellem és művelődés emblematikus városa, Pápa, s egy Jókait, egy Petőfit is nevelő híres Református Kollégium.
László András műve három mozzanatból áll: a begyökeresedett magyar zsidó élet mikrokozmoszának ábrázolásából, majd a kiszántás, és az új életkezdés mozzanataiból.
Pápán, ahogy a magyar vidék nagy részén, nem, vagy csak szórványosan élnek zsidók –
ezért hiányukkal vannak jelen. Lászó András könyve e hiány kontúrjait tölti meg gazdag
tartalommal.