Skip to Store Area:

Löw Lipót beszédei

Löw Lipót beszédei

See other products by Hidvégi Máté

Küldjön E-mailt ismerőseinek

Kötetünk Löw Lipót magyar nyelvű homiliáinak gyűjteménye. A szentbeszédek nyelve és stílusa minden nyilatkozatnál mélyebben tükrözi a magyar történelemhez, kultúrához és ugyanakkor a zsidó hagyományokhoz ragaszkodást, azok folyamatos újraértelmezésével.

Sajnos a könyv elfogyott, a következő kiadásig nem rendelhető.

Elérhetőség: Nincs készleten.

1 900,00 Ft


Löw Lipót az első igazi modern rabbi (mester, szellemi irány kijelölő) a magyar zsidóság történetében. Így az egyetemes magyar szellemiség jelentős alakja is abban a korban, amikor zsidók és magyarok oly termékeny szövetsége Magyarországot a modernitás sínpárjára zökkentette. Egyszerre jelentős történelmi szereplő (a 48-as forradalmi honvédség első tábori rabbija), a zsidó tudományosság és művelődés elindítója, közösségeinek pásztora és dinasztiaalapító: olyan személyiség, aki máig érvényes hatállyal markáns jelleget, irányt szabott a magyar zsidóságnak. Kötetünk Löw Lipót magyar nyelvű homiliáinak gyűjteménye. A szentbeszédek nyelve és stílusa minden nyilatkozatnál mélyebben tükrözi a magyar történelemhez, kultúrához és ugyanakkor a zsidó hagyományokhoz ragaszkodást, azok folyamatos újraértelmezésével.

Sajnos a könyv elfogyott, a következő kiadásig nem megrendelhető.
Szerző Hidvégi Máté
ISBN 9639171174
Kiadás ideje 1999
Oldalszám 235
Kritika Leopold Loew, vagy ahogyan mi, magyarok és szegediek ismerjük: Löw Lipót kétszáz éve, 1811. május 23-án született a morvaországi Černá Horán. Sokoldalú tehetsége, tudásszomja már gyermekként megmutatkozott. Hegedült, zongorázott, fuvolázott, s 13 évesen kezdte meg rabbinusi tanulmányait. Német és cseh anyanyelve mellett megtanult héberül, görögül és magyarul, járt a bécsi egyetemre, a pozsonyi evangélikus líceumba, keresztény teológiát végzett. Az első magyarországi, tudományosan képzett rabbik egyike. Pápán éri az 1848-as forradalom. A nemzetőrök tábori lelkésze – emiatt a szabadságharc bukása után két hónapra börtönbe vetik. Szegedre 1850 decemberében jött, s itt kötötte második házasságát (két feleségétől tizennégy gyermeke született). Élete hátralévő huszonöt esztendejét itt töltötte. E korszakot pályafutása és a város zsidóságának aranykoraként említik. Zsidó leányiskolát alapított, megszervezte a gyerekek hitoktatását, létrehozta a zsinagóga énekkarát. Az új szegedi zsinagóga avatóbeszédét magyarul mondta el. Tudósként Szegedet a zsidó tudományok egyik európai központjává tette. A zsidóság történetét kutatta. Ben Chananja címmel folyóiratot indított (1858-1867), amely tudományos cikkei mellett bátran közölt közéleti tárgyú írásokat is. A vallástörvényi hagyományokra is kiterjedő “rabbinikus reform” híve. A zsidó iskola, templomi és hitközségi élet terén bevezetett újításai miatt az ortodoxok “Izrael lerombolójának” tartották. Löw Lipót azonban a zsidók magyarosodásának, beilleszkedésének híve és fáradhatatlan előmozdítója maradt. 1875. október 13-án hunyt el. Kossuth Lajos az elsők között fejezte ki részvétét. Egyik méltatója szerint Löw Lipót "a magyar zsidó papok mintaképe volt." "... nem magyar zsidókká akart minket nevelni, hanem zsidó magyarokká..." – emlékezett a szegedi rabbira Kármán Mór, a hazai pedagógiatudomány egyik megalapozója. A könyv Löw Lipót összes fennmaradt, hiteles, magyar nyelvű prédikációját közli, időrendben. Forrásként a tudós rabbi prédikációs jegyzéke szolgált, amelyet Löw Lipót fia, Immánuel állított össze. Nyilas Péter - - - forrás: http://www.sk-szeged.hu/virtualis-kiallitasok/a-honap-koenyve/1789-loew-lipot-beszedei.html
Címkék hozzáadása:
Használjon szünetet a címkék elválasztásához. Használja az aposztróf jelet (') kifejezésekhez.