Minden bizonnyal nem kell sem bemutatni, sem indokolni ennek a műnek az értékeit, hiszen ez az esszé a legtöbbet idézett mű, ami a magyar társadalom felelősségéről szól a magyar zsidóság elpusztításáért az oly gyászos emlékű 1944-es esztendőben, s az odáig vezető történelemben. S mint a sokat idézett művekkel lenni szokott, annál kevesebben olvassák, mélyülnek el igazán bennük. Bibó István emblematikus munkája az 1989-es rendszerváltással megnyílt kibeszélés és természetszerű összezavarodás korszakában, szinte aktuálisabb, mint amikor 1948-ban, oly korlátozott nyílvánosságban nyomdafestéket látott. Hitünk szerint ennek a könyvnek sokszor meg kell jelennie, s még jó néhány száz évig valamennyi újabb nemzedékhez el kell jutnia. Mi a jelenünkért vagyunk felelősek, ezért azt szeretnénk, hogy a jelen nemzedékéhez szóljon, azt tegye jobbá, nemesebbé ez a folyamatosan igaz és emberi szó, hang: önkereső megértés. S vele a világunkat tegye elviselhetőbbé, értelmesebbé. Népszerű" kiadásunkkal ez volt a célunk. S ezzel nemcsak Bibó István igazsága mellett teszünk hitet