"Áldott emlékű édesatyám kézirataiban maradt héber irodalmi hagyatéka a héber nyelv és irodalom lángoló szeretetének talajából fakadt, s a bibliai ékesszólás művészi keretében hű tükre egy küzdelmeken át fejlődött, mély vallásosságot bő műveltséggel egyeztető, bensőséges zsidó szellemi életnek. Mindenesetre számot tarthat ez a mű irodalomtörténeti megbecsülésre, ha nem is pályázott sohasem a nagy nyilvánosság elismerésének babéraira, hanem szerényen beérve egy kis baráti kör pálmájával, munkáját éppúgy, mint apárhuzamos vallási tanulmányokat - mint a szent könyvek, s a Talmud búvárlatát - Istene s népe dicsőségére ajánlott "lisémoh" szolgálatnak, öncélnak minősítette." - értékelte apja irodalmi hagyatékát Munkácsi Bertalan, az egyik első magyar zsidó akadémikus. Kiadónk történetében fordulópont eme érdekes dokumentum közlése, mert egy hiányzó láncszemet fedez a magyar zsidó történelemben és irodalomban.