Skip to Store Area:

Múlt és Jövő 2017/1

Múlt és Jövő 2017/1

See other products by MÉJ

Küldjön E-mailt ismerőseinek

Sokszor – az utóbbi években szinte folyamatosan –merül fel folyóiratunk életében a kérdés: a tiszta kultúra keretei közé beengedjük –e a politika jelenlétét?

Elérhetőség: Készleten.

1 450,00 Ft

Letöltés
Hirdetés
Borító
Tartalom
Szerk. az olvasóhoz
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának véleménye az Auschwitz-tekercsről
Huszár Ágnes: Vathy Zsuzsa 1940-2017
Summary
Tételeket a kosárba Kosárba rak


Sokszor – az utóbbi években szinte folyamatosan – merül fel folyóiratunk életében a kérdés: a tiszta kultúra keretei közé beengedjük –e a politika jelenlétét? Nem először adjuk meg magunkat az egzisztenciális hihívásoknak, ha úgy érezzük: nincs más választásunk.
Mint most, amikor a Central European University budapesti létezése került veszélybe. Nemcsak azért, mert ennek az egyetemnek a Jewish Studies tanszékének oktatói és diákjai rendszeres szerzőink (tehát egyik szellemi hátországunk), s ezért természetszerűen szolidárisak vagyunk velük. S nemcsak a hála kötelezettsége miatt – hiszen a Magyar Soros Alapítvány segítette mind a Múlt és Jövő folyóirat, s mind a könyvkiadó megszületését. Leginkább azért kell ebben a zsidó kulturális folyóiratban nyomot hagyni aggódásunknak, mert Soros György azt képviseli a magyar társadalomban, amit a magyar zsidó nagypolgárság, amíg el nem pusztították, vagy amíg el nem menekült: – a magyar kultúra, oktatás és szociális hálózatok intenzív támogatását. Mindezt a rendszerváltást követő évtizedekben – egyedül tette, egy egész eltűnt társadalmi réteg szerepét megtestesítve.
Salman Gradowski Auschwitz-tekercs, A Pokol szívében című könyvünkről azért közöljük dokumentumként az Emberi Erőforrások Minisztériuma elutasító levelét, hogy mind a magunk számára, s mind a jövő kutatói számára dokumentáljuk, hogy a holokauszt- emlékezet mennyire két külön szálon fut a mai Magyarországon. (Ezt a legeredetibb auschwitzi vallomást felajánlottuk a magyar állam legilletékesebb szervének, hogy iskolákban, könyvtárakban, lelkészi hivatalokban terjessze, de a minisztérium részletes indoklással, ezt elutasította.)
Arany János verse, s a rárímelő Gergely Ágnesé –Arany János születésének kétszázadik évfordulójához kapcsolódik – s egyben az örök zsidó sors egyik legszebb megérzékítése.
Weiss János Diaszpóra-összeállítása az igen gazdag német diskurzust mutatja be a mai zsidó létformákról – az emlékezetkultúra és a mai migráns problémák árnyékában. Huszár Ágnes Olvasónaplója könyvrecenziók révén hasonló ívet jár be: A tiszaeszlári pertől a Kádár-kor zsidó besúgói történetéig. Zsoldos Sándor Kamarás István Ferenc pápáról szóló könyvét ismerteti – a pápáét, aki oly örvendetesen új színt, funkciót vitt be ebbe a tisztségbe, s a zsidókkal folytatott párbeszédet is jelentősen gazdagította. Vajda Júlia epikus és esszészerű méyintejúja egy holokauszttúlélő kiheverhetetlen traumáit ábrázolja. Két fikciónak – Bikácsy Gergely és Goldstein Imre prózájának szintén a holokauszt a háttere. Egyúttal két regény első fejezetéről van szó, amelyek majd a Múlt és Jövő kiadónál jelennek meg. Clara Royer Imre Kertész: L’histoire de mes morts című, frissen megjelent Kertész Imre-monográfiájáról Zirkuli Péter és Lengyel Dávid írt részletes ismertetőt – mindketten először dolgoznak a lapunkba, s mindketten beágyazott francia háttérrel elemzik, hogy a francia közönség mit tudhatott meg nemcsak a magyar holokausztról, de inkább Kertész Imre pályáján keresztül a magyar szellemi életről. Friss halála után, a Kertész Imre-emlékezet kiemelkedő ügye lesz lapunknak – ezért is közöljük újra a Szomory Dezsőről és a számára lényeges magyar írókról készült interjú-vallomását. (Ez a dimenzió szinte teljesen hiányzik Kertész memoárjaiból.)
Olosz Levente „A zsidók mint propagandaeszköz és alkualap a kommunista Romániában” című írása azt a felszínesen ismert jelenséget járja körül, hogy a román zsidóknak miért volt különleges helyzetük az egyik legkeményebb kommunista diktatúrában.
Dési János nagyívű pályarajzot fest föl Varga Lászlóról, a tavaly, oly tragikusan hamar elhunyt kitűnő történészről, akinek a munkássága központjában az újkori magyar zsidó történelem állt.
Szerző MÉJ
Kiadás ideje 2017
Oldalszám 128
Címkék hozzáadása:
Használjon szünetet a címkék elválasztásához. Használja az aposztróf jelet (') kifejezésekhez.