Skip to Store Area:

Múlt és Jövő 2013/4

Múlt és Jövő 2013/4

See other products by MÉJ

Küldjön E-mailt ismerőseinek

Ezt a számot az évfordulóknak szenteltük – a 70. évfordulótól függetlenül is. (Hiszen annak szánjuk az egész 2014-es évet.)

Elérhetőség: Készleten.

1 450,00 Ft

Letöltés
Summary
Címlap
A szerkesztő előszava és tartalom
A Magyar Törtélelmi Társulat főtitkárának levele Lázár János államtitkárnak a budapesti Szabadság térre tervezett, a Magyarország német megszállára emlékeztető szobor felállítása ellen
Fenyő László (Öregség; A jó emlékért) és Hollós Lajos (Évforduló) versei
Scheiber Sándor beszéde az Orsz. Rabbiképző Intézet könyvtárának megnyitó ünnepségén (1945. VIII. 8.)
Kovács András: A zsidók, az antiszemitizmus és Európa. Mi is a probléma?
Ormos Mária: A fortélyos miniszterelnök, Bethlen István gróf
Horváth István: ...huszonkettedikén haltunk meg... A teljes Komor--Illyés-levelezés
Passuth Krisztina: Anna Margit -- Önportrék és bábok
Patai Edith: Anna Margit
Jancsó Miklós: A másság örök szimbóluma (avagy miért viselek kapedlit?) -- Kőbányai János interjúja)
Zsoldos Sándor: TD 75 -- FM 125. Születésnapi jegyzetek és közhelyek a költészet értéséről (Tandori Dezsőről és Füst Milántól)
Szkárosi Endre: Séta az ufók között + Kőbányai János: Allen Ginsberg Budapesten (1980 novemberében) + Kőbányai János képriportja)
Kiss Iván: Láthatatlan örökségem. Emlékezés dr. Schwarz Vilmosra
Victor Klemperer: A szorongás itt állandóan növekszik. Az 1934-es év krónikája (Weiss János fordítása) + Weiss János: Victor Klemperer naplórészletéhez)
Szummer Csaba: Éj anyánk: Jung völkisch miszticizmusáról
Isaac Bashevis Singer: Az óriások birodalma (Hunyady Zsombor fordítása) + Hunyady Zsombor: Isaac Bashevis Singer elbeszélése a Forverstben
Figyelő
Borító B/2
Borító B/4
Tételeket a kosárba Kosárba rak


Egy negyedéves lapnál nem elvárás, hogy percre aktuális legyen. Ám bizonyos korszakokban olyan felgyorsult és sűrű időben jelenik meg, hogy szinte anakronisztikus, ha valamilyen befejezettséget sugároz, miközben a közeg, amelynek szánjuk, azóta már „máshol van”.
Adott év végi számunk hagyományosan a következő esztendő januárjában kerül az olvasók kezébe. (Sajnos, az utóbbi időkben rendre nyomasztó közlendőkkel) Idén a nyomdába adás napjaiban vált bizonyossá, hogy a 70-es logó, amely majd a 2014-es évet kíséri minden kiadványunkon – a magyar holokauszt 70. évfordulója – veszélybe került. Veszélybe került az emlékév méltósága, s az a rohamosan fogyatkozó remény, hogy az emlékezés jóindulata, tapintata, s az abból sugárzó katarzis valamilyen lelki megbékélést teremtsen a magyar társadalomban. (Lásd a Pók Attila által szerzett levelet, és benne érveit – amit már idő híján fakszimilében mesterkedtük be a kész számunkba, mert mindenképpen nyomot kell hagynunk az időben.)
A folyamatosan felszaggatott sebbe mar a Jancsó Miklós elvesztése fölött érzett fájdalom és árvaságra jutás elbizonytalanodása. Most fekete gyászkeretbe kell tennünk létezését – amelynek oly megnyugtató „jelenlétével” és a „százhúsz évig…” megelőlegezésével kívántuk magunkat vigasztalni a mostani fájdalmas időkben.
Ezt a számot az évfordulóknak szenteltük – a 70. évfordulótól függetlenül is. (Hiszen annak szánjuk az egész 2014-es évet.) A száz esztendeje született Scheiber Sándorra úgy emlékezünk, hogy a magyar holokauszt friss és nyílt sebe alkalmával mondott, eddig publikálatlan 1945-ös beszédét közüljük, Hidvégi Máté magyarázó tanulmányával. Passuth Krisztina esszéje a száz éve született Anna Margitra emlékezik. Zsoldos Sándor a lapunkban is többször publikáló Tandori Dezsőt köszönti 75. születésnapja alkalmából. (Nincs, aki nála többet tett volna Szép Ernő, Somlyó Zoltán, Szomory Dezső recepciójáért és kánonba emeléséért, s ez a munka, úgy látszik, továbbra is rá hárul egyedül.) Zsoldos írása a 125 éves Füst Milánra is emlékezik. Ormos Mária tanulmánya Bethlen István pályáját világítja meg, akinek a mai magyar közdiskurzus – Horthy helyett – a pozitív azonosulási pontot szánja. Kovács András az antiszemitizmus mai aspektusait vizsgálja meg – európai kontextusban. Horváth István a holokausztban elpusztult Komor András és Illyés Gyula kapcsolatát, barátságát mutatja be – levélváltásaik tükrében. (Hamarosan a fiatal irodalomtörténész önálló kötetet publikál a Múlt és Jövő Kiadónál Szerkesztő a vészkorszakban címmel. Ebben az Illyés Gyula szerkesztette Magyar Csillag történetét tárja fel – a benne publikáló zsidó írók szemszögéből. Ez a kapcsolatrendszer minden emlékműnél árnyaltabban világítja meg magyarok és zsidók gazdag és építő kapcsolatrendszerét. A drága, most oly fájdalmasan elment Jancsó Miklós egy 1988-ban készült interjúban a zsidóság szempontjából meséli el az életét és filmjeit. Ez az interjú felidézi a rendszerváltás pillanatát és bizakodó hangulatát. (Hamarosan a megjelenik Kőbányai János interjúkötete, amelyben nem zsidók tekintik át életüket és munkásságukat “zsidó szempontból”: Jancsó Miklóson kívül: Kallós Zoltán, Gábor Miklós, Nyiri Tamás, Varga Imre, Göncz Árpád, Fodor Gábor, Alföldi Róbert és Czeslaw Milos. Az interjúk a rendszerváltás első évtizedében készültek – így felidézik annak atmoszféráját és kételyeit, amelyeket “történelmi” tanulság 15-20 év távlatából olvasni.)
Szummer Csaba – először a Múlt és Jövőben – brilliáns esszében elemzi Freud és C. G. Jung ellentétét – és annak zsidó aspektusait. Kieselbach Tamás is először publikál folyóiratunkban, noha képanyagunkhoz mindig szívesen nyújtott hosszú éveken keresztül segítséget – ahogy a mostani szám képanyagának többsége is az ő galériájának köszönhető. A Kövesi-hagyatékról szóló írása egy ritka gyűjtőtípust – a szocialista rendszer műgyűjtőjét –, a készítményei révén a zsidó világban egykor világhírű Kövesi István kóser hentest idézi meg. Victor Klemperer világhírű, a náci Németországot lefestő naplórészletét Weiss János fordításában és kísérő esszéjével közöljük. Allen Ginsbergről és a beatköltészetről nemrég zárult egy kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban, amelyről Szkárosi Endre írt a kiállításrecenzión túlmenő esszét. Allen Ginsberg azonban többször is járt Budapesten. Először 1980-ban. Ezt az első látogatását idézi Kőbányai János emlékezése és képriportja. Kiss Iván egy pécsi család történetén keresztül idézi fel a magyar zsidók begyökerezettségének és kiszántásának elbeszélését. A sok szomorú téma mellett kis vigasz a tiszta irodalom: I. B. Singer novellája, amelyet a kitűnő fiatal jiddiskutató, Hunyadi Zsombor fordított le és látott el kísérő tanulmánnyal. E szám verseit is – Hollós Korvin Lajosét, Fenyő Lászlóét – Illyés Gyula most megnyíló hagyatékából választottuk.
Szerző MÉJ
Kiadás ideje 2013
Oldalszám 120
Címkék hozzáadása:
Használjon szünetet a címkék elválasztásához. Használja az aposztróf jelet (') kifejezésekhez.