Skip to Store Area:

2010/1

2010/1

See other products by MÉJ

Küldjön E-mailt ismerőseinek

E számunk témáját az alkalom szülte. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége 2010 tavaszán Izrael lesz, valamint ez év májusában van Theodor Herzl születésének 150. évfordulója. Az évfordulók és más, múltra utaló ünnepi alkalmak, ha nem is szakítanak ki a jelenből, de nem biztos, hogy együtt haladnak a jelen történelme fő sodrával.

Elérhetőség: Készleten.

1 450,00 Ft

Useful Downloads
TARTALOMJEGYZÉK
Röhrig Géza: Honvágy
Avigdor Hameiri: Ez az a föld
A. B. Jehosua: Izraeli Állam
Avigdor Hameiri: A Phönix
Kosztolányi Dezső: „Zsidó köztársaság”
Kosztolányi Dezső: A hervadt nyelv költôje; A serleg; Sárga alkony; Egy csepp tinta
Avigdor Hameiri: Blau Lajos a primadonna öltözôjében
Heller Ágnes: Herzl Tivadar 150 éves
Slomo Avineri: Herzl cionizmusa: történelmi elemzés és politikai látomás
Michael K. Silber: A héberek szövetsége (1863–1875): egy ultra-ortodox protocionista utópia magyarországi gyökerei Palesztinában
Steven E. Aschheim: Cionizmus és európaiság
Itámár Jáoz-Keszt: A hit jele; Két gyertyaszál
Peremiczky Szilvia: Álomtól a félálomig. A modern héber irodalom vázlata Herzltôl Ozig
Ágoston Vilmos: Ha olyan idôket élnénk. Ámosz Oz Budapest Nagydíja
Kőbányai János: Kézirat az Atlantiszról. Avigdor Hameiri önéletrajzai
Avigdor Hameiri:Találkozásom Bialikkal
Itámár Jáoz-Keszt: A különleges dosszié – találkozás Avigdor Hameirivel
Peremiczky Szilvia: A fordító magányossága. Kortárs magyar költôk Izraelben
Forgách András: Adzsami – antropológia vagy mûvészet?
Röhrig Géza: Mózes; Isten a tûzô napon senyvedô jónáshoz
Goldstein Imre: a halálról ma sem írok; agyfogyatkozás
Kőbányai János fotóesszéje Raj Tamásról
Raj Ferenc búcsúja testvérétôl
Heller Ágnes: Tordai Zádor élete és halála
Schőner Alfréd: Égszínkék és bíborvörös. Megnyitó Miriam Neiger-Fleischmann budapesti kiállításán
Peremiczky Szilvia: Színek és éve(zrede)k
Zorándy Sára – Sipos Dániel: Családi kép I.
Zorándy Sára – Sipos Dániel: Családi kép II.
Zorándy Sára – Sipos Dániel: Családi kép III.
Figyelő
Tételeket a kosárba Kosárba rak


E számunk témáját az alkalom szülte. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége 2010 tavaszán Izrael lesz,valamint ez év májusában van Theodor Herzl születésének 150. évfordulója. Az évfordulók és más, múltra utaló ünnepi alkalmak, ha nem is szakítanak ki a jelenből, de nem biztos, hogy együtt haladnak a jelen történelme fő sodrával. Amikor ez a szám napvilágot lát, olyan fordulatra lehet számítani Magyarországon, amely noha nem áll érdeklődésünk fókuszában – a magyar és a zsidó kultúra találkozási pontjain –, de erőteljesen megváltoztathatja a kultúra termőtalaját. Különösen a zsidó kultúráét – sőt: a zsidó egzisztenciáét. Hasonló a helyzet Izraelben
is, ahol a „lángoktól ölelt kis országot” meghatározó kapcsolatrendszer roppant meg, vagy csak mozdult meg nem kevéssé vészjóslóan. Az utóbbi egy-két számunk írásaiban elszaporodtak a bennünket meghatározó körülmények rohamos megromlására vonatkozó utalások,
komor aggodalmak, s pártok nevei, elkeseredett jóslatok bukkantak föl a szövegekben. Jómagam ezeket – a szerzők indulatait megértve, és mégis a türelmüket kérve – rendre kihúztam. Azzal a, lehet kivagyi, gőggel, hogy amivel mi foglalkozunk, az magasabbrendű dimenzióba tartozik. Az oly múlandó politikai pártnevek, s a hozzájuk rendelt percéletű jóslatok idegenül csengenek a szellem területén. Hogyan lesznek majd értelmezhetőek, akár évtized múlva is? Hiszen abban a reményben és tudatban hívom meg és rendezem a Múlt és Jövőbe a szövegeket, a közleményeket, hogy ebben a keretben idő- és értékállóságot nyerhetnek. Ugyanakkor nem titkolhatom el a kételyt: lehet, hogy nincs igazam, ez a szellemi magatartás bizonyos helyzetekben nem helyes, nem működik. Foglalkozni kellene a jelen egzisztenciális fenyegetettségeivel! Annál is inkább, mert, ami ezeket a változásokat okozza, szintén a múlt „mélységesen mély kútjaiból” tör fel. Hagyományokból, amelyeknek a fejlődésívét ki lehetett volna számítani. Ha nem lenne paradoxon a szó használata itt: ezek az ismeretlenből (elfojtott emlékezetből) felszínre bukkant jelenségek kultúrát és attitűdöt folytatnak – amelyet csak a történelem diktatorikus korszaka zsibbasztott tetszhalottá. S a zsidó válasz szintén hagyományba illeszkedik – hiszen ama klasszikus meghatározás szerint, a történelem nem azért mutatja meg magát, hogy példáját és tanításait, netán útmutatásait megfogadják. Talán „direktben” meg kellene húzni a párhuzamot a múlt és a jelen között – a jövő döntéseinek a megalapozása érdekében. Vagy csak a nyomot hagyás igényével? Ez a médium legyen archívuma annak is, hogy milyen kételyeken mentünk keresztül ama általunk ismeretlen, de uralni kívánt jövő megragadásának irányában? Mire támaszkodtunk, mibe kapaszkodtunk, vagy mit engedtünk el? Ama szellem, s kultúra magaslese, amely pillanatok alatt üres szólammá lehet a bennünket körülvevő körümények szorításában? A választ nem tudom, de a kételyeimnek ehelyütt nyilvánosan is hangot adok azzal a gondolattal, hogy a most induló, a magunk évfordulóját – két évtizedét – követő évfolyamban, ha nem is a percléptékű eseményeknek, de a róluk való
diskurzusnak helyet kívánok nyújtani. Annál is inkább, mert olyan fordulóponthoz érkeztünk,
amikor az egzisztenciális kérdések, ha nem is nyomják el a kultúra primátusát, de újfajta kihívások próbájának vetik alá. Megfelelni pedig a mi, s az általunk képviselt kultúra felelőssége. E szám két – „alkalom adta” – hősének, Theodor Herzlnek és Avigdor Hameirinek, e két par excellence kultúrának elkötelezett magyar zsidónak a történelmi nagysága – és számunkra tanulsága – abban áll, hogy ők képesek voltak a kultúrából eredő prófétai víziókat az egzisztenciát megváltó cselekvéssé alakítani.
Szerző MÉJ
ISBN HU13 10200823–22220378–00000000
Kiadás ideje 2010
Oldalszám 148
Címkék hozzáadása:
Használjon szünetet a címkék elválasztásához. Használja az aposztróf jelet (') kifejezésekhez.