Skip to Store Area:

2009/4

2009/4

See other products by MÉJ

Küldjön E-mailt ismerőseinek

E számunk témája talán a magyar zsidó történelem és mai létforma legérzékenyebb pontjába metsz. Nemcsak a holokauszt emléke magába szippantó erő- és hatáskörébe, hanem egyúttal az azonosság választhatósága megválaszolhatatlan dilemmájának a kérdéscsomójába is.

Elérhetőség: Készleten.

1 450,00 Ft

Useful Downloads
Címlapok
TARTALOMJEGYZÉK
Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt!
Juhász Ferenc: A hûség halálraítélt forradalmára
Kőbányai János: (Nyílt) Levél Radnóti Miklós feleségének
Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat
Andai Ferenc: Randevú Heidenauban
Gárdos Károly (Dos): Találkozás Radnóti Miklóssal a kényszermunkatáborban*
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga
Dr. Junger József: Szellemtörténeti szempontok az asszimiláció problémájához
Radnóti Miklós: Erôltetett menet, Razglednicák
Hajdu András: Önéletrajztöredék Radnótival
Itámár Jáoz-Keszt: Radnóti-életem.
Huszár Ágnes: Ferencz Gyôzô: Radnóti élete és költészete
Dalos György: Radnóti körül
Judit Niran: Négy töredék és két fénykép egy Radnóti-albumból
Hárs György Péter: Radnóti – ahogy tetszik (Pszichoanalízis a Nyugatban III.)
Kőbányai János: Az „erőltetett menet” hosszán
Klein Rudolf: Tegyük fel a sárga csillagot egy percre – gondolatok a Bethlen Gábor téri munkaszolgálatos emlékmû kapcsán
Ágoston Vilmos: A fordulat íve
Hollós Máté: Razglednice – Memoari
Zorándy Sára – Sipos Dániel: Családi kép
Figyelő
Tételeket a kosárba Kosárba rak


E számunk témája talán a magyar zsidó történelem és mai létforma legérzékenyebb pontjába metsz. Nemcsak a holokauszt emléke magába szippantó erő- és hatáskörébe, hanem egyúttal az azonosság választhatósága megválaszolhatatlan dilemmájának a kérdéscsomójába is. Az ember (aki zsidó) megválaszthatja-e szabadon az azonosságát – beleszületett sorsa ellenében? Az apokalipszis lángja beleolvaszt- e az emberiség nagy egységébe, vagy visszazár a népbe, amelyhez civilizációnk során az apokalipszis oly végzetesen kapcsolódott? Milyen erkölcsi kötelességeket vet fel a holokauszt- apokalipszis azok számára, akiknek az átélni adatott? S az átélés nagy tapasztalata és emléke hányadiziglen, s mire kötelez? Radnóti Miklós sorsa, műve mítoszba és kánonba szervülése új és új kérdéseket vet fel – sokkal élesebben, fájdalmasabban és ellentmondásosabban, mint bármely alkotóé és műé. Vele kapcsolatban minden megállapítás leegyszerűsítés. Sorsa és műve üzenetei mint a tovább és tovább hasadó urániumrudacskák új és új megfejtésekre osztódnak, s csak a végtelenben nyújtanak majd megnyugtató választ. Messze-messze az esztétika tartományai fölött, illetve abba belemetszve vagy -robbantva az egzisztencia örök kételyeit. Evangéliumi történetében, s a Bori notesz verseiben összegződött a száz éves magyar zsidó kulturális tapasztalat legidőtállóbb és -egyetemesebb formában. E versek, s mítosz-életük mind esztétikailag, s mind a maguk narratív poétikájában a legmagasabb szinten értek fel, s egyúttal haltak bele – ama: „bíbor parázson, ha kell, zuhanó lángok közt” a magyar kultúrába – a kultúrába, amely élőként sem őt, sem népét nem fogadta be. Számunk ennek megfelelően közelít ehhez a nagy műhöz. E közelítésben egyet tudva csak bizonyosan: nekünk nemcsak mint embereknek, magyaroknak, hanem zsidóknak, magyar zsidóknak, zsidó kulturális folyóiratnak közünk van sorsához, tanúságához és tanulságaihoz.
Szerző MÉJ
Kiadás ideje 2009
Oldalszám 128
Címkék hozzáadása:
Használjon szünetet a címkék elválasztásához. Használja az aposztróf jelet (') kifejezésekhez.