Skip to Store Area:

2007/2

2007/2

See other products by MÉJ

Küldjön E-mailt ismerőseinek

Ebben a számunkban szomorú búcsut veszünk Székely Magdától, a kitűnő költőnőtől, aki művészetének javát a holokauszt megérzékítésének szentelte. Férje és társa, Mezei András búcsú verse mellett, Krupp József értékelő tanulmánya, s Báthori Csaba lírai refexiói értékelik az életművét Rövid időn belül harmadszor foglalkozunk a Pesti régi zsidó negyed módszeres puszításával – az egykori zsidó jelenlét tárgyi emlékeinek az eltüntetésével. A negyed a maga zsidó vonatkozásaitól függetlenül is megörzendő lenne egy kultúr országban – hiszen egy ilyen nagy kiterjedésű és központi fekvésű 18. 19. századi épületegyüttest tartalmazó negyed kevés van Magyarországon. Egész Európa a példa rá (különösen a szomszédos Prága, s Krakkó), hogy az idegenforgalom, és a kultúrális invesztiticiók mennyire virázzóvá, gazdaságilag is kifizetővé tennék ezt az egykori zsidó negyedeket. Perczel Anna elkeseredtt tanulmánya ezt a helyzetet, botrányt elemzi – s hív fel a 24. órában, hogy legalább álljon meg meg a rombolás, s ami megmaradt az ingatlan hiénák markából, azt rombolás helyett, rehabilitációval mentsük meg. Szarka Klára írása egy másik akcióról számol be. Beletörödve az esztelen pusztításba, fotósok egy csoportja, több tízezer fotón örökíti meg ami akár a valóságban is fent maradhatott volna. A szám jelentős részét tölti ki a képzőművészet. Tooth Gábor Andor két nagy budapesti kiállításról számol be. Breuer Marcell munkásságát – építészetet, festészetet, bútortervezést – bemutató tárlat, Magyarországnak is végre megmutatta azt a zsidósága miatt elüldözött azt a művészét, akit az egész világ ismer. Fehér László a kortárs magyar képzőművészet egyik legeredetibb alkotója – témáit, filozófiáját a zsidóságban keresi. Várnai Pál (S. Nagy Katalin monográfiája kapcsán) a magyar képzőművészet holokauszt reprezentációját tekinti át. Hernádi Miklós tanulmánya egy szintén remélhetőleg hazatérő nagy művész, Peterdi Gábor munkásságát méltatja, Ernst Múzeum beli kiállítása kapcsán. (Az élete javát az USA-ban töltő festő, grafikus először 14 éves korában mutatkozott be a Múlt és Jövőben, Patai Edit mutatta be és jósolt neki be is teljesült nagy jövőt.) Reciczky Katalin a nem rég elment bécsi művészeti fenomén Hunderwasserról rajzolt szines pályarajzot. Szintén Bécsből tudósít Lendvai Zsóka az ottani Zsidó Múzeum kiállításáról, amely a zsidó nők társadalmi emancipálódását mutatja be. Menahem Brinker (első írása a Múlt és Jövőben) érzékeny témát elemez: az izraeli irodalom zsidó jellelgét. (Mert ott is van vita az irodalom nyelven túli megközelítési lehetőségeiről.) Bernard Avisai újabb briliáns Artur Koestler tenulmánya a feleségéhez, és az öngyilkosságához való viszonyát elemzi. Herman Vuistse a hollandok holokauszttal való szembenézéséről szól. Déri Balázs ladino fordítása és saját reflexiói azt mutatják, hogy ez a kultúra évszázadok távolából is misztikus vonzerőt gyakorol. Uri Assaf egy gyönyörű poémát fordított Agi Mishol-tól az izraeli irodalom éló (és persze magyar származású) klasszikusától. Kántor Zsolt filozufikus versei nem először szerepeltek lapunkban

Elérhetőség: Készleten.

1 220,00 Ft

Letölthető lapszám
Címlap
Tartalomjegyzék
Summary
Székely Magda versei
Mezei András: Búcsúzó Székely Magdától.
Mezei András: Üzenet Kapernaumba
Krupp József: Méltóság és eltiportság. Székely Magda költészetérôl (esszé)
Báthori Csaba: Székely Magda temetésén 2007. V. 17-én (esszé)
Menachem Brinker: Az izraeli héber irodalom (esszé)
Ági Mishol: Meditáció (vers)
Déri Balázs: Ladino versfordítás kommentárokkal
Kántor Zsolt versei
Tooth Gábor Andor: Two in one. Breuer Marcell és Fehér László kiállításairól
Scheiber Lili (1921–2007) (nekrológ)
Kôbányai János: Jog a posztumusz jelenléthez (bevezetô a pesti zsidó negyed elpusztításáról szóló összeállításhoz)
Perczel Anna: Pest régi zsidó negyedének sorsa, jelenlegi helyzet (tanulmány)
Kóbor Tamás: Ki a Gettóból (regénykezdet)
Szarka Klára: A zsidó negyed több mint tízezer képen (cikk)
Várnai Pál: Holocaust a magyar képzômûvészetben, 1938–1945 (tanulmány)
Hernádi Miklós: A magyar és magyar-zsidó legendáriumból (tanulmány Peterdi Gábor kiállítása kapcsán)
Reviczky Katalin: Felidézett beszélgetés Maestro Hundertwasserrel
Bernard Avishai: Az odaadás veszélyei (tanulmány Arthur Koestlerrôl)
Kántor Zsolt versei
Herman Vuijsje: A háborús közemlékezet Hollandiában (tanulmány)
Lendvai Zsóka: „...minden nôk között a legjobb...” (beszámoló a Bécsi Zsidó Múzeum kiállításáról)
Figyelő
Tételeket a kosárba Kosárba rak


Ebben a számunkban szomorú búcsut veszünk Székely Magdától, a kitűnő költőnőtől, aki művészetének javát a holokauszt megérzékítésének szentelte. Férje és társa, Mezei András búcsú verse mellett, Krupp József értékelő tanulmánya, s Báthori Csaba lírai refexiói értékelik az életművét Rövid időn belül harmadszor foglalkozunk a Pesti régi zsidó negyed módszeres puszításával – az egykori zsidó jelenlét tárgyi emlékeinek az eltüntetésével. A negyed a maga zsidó vonatkozásaitól függetlenül is megörzendő lenne egy kultúr országban – hiszen egy ilyen nagy kiterjedésű és központi fekvésű 18. 19. századi épületegyüttest tartalmazó negyed kevés van Magyarországon. Egész Európa a példa rá (különösen a szomszédos Prága, s Krakkó), hogy az idegenforgalom, és a kultúrális invesztiticiók mennyire virázzóvá, gazdaságilag is kifizetővé tennék ezt az egykori zsidó negyedeket. Perczel Anna elkeseredtt tanulmánya ezt a helyzetet, botrányt elemzi – s hív fel a 24. órában, hogy legalább álljon meg meg a rombolás, s ami megmaradt az ingatlan hiénák markából, azt rombolás helyett, rehabilitációval mentsük meg. Szarka Klára írása egy másik akcióról számol be. Beletörödve az esztelen pusztításba, fotósok egy csoportja, több tízezer fotón örökíti meg ami akár a valóságban is fent maradhatott volna. A szám jelentős részét tölti ki a képzőművészet. Tooth Gábor Andor két nagy budapesti kiállításról számol be. Breuer Marcell munkásságát – építészetet, festészetet, bútortervezést – bemutató tárlat, Magyarországnak is végre megmutatta azt a zsidósága miatt elüldözött azt a művészét, akit az egész világ ismer. Fehér László a kortárs magyar képzőművészet egyik legeredetibb alkotója – témáit, filozófiáját a zsidóságban keresi. Várnai Pál (S. Nagy Katalin monográfiája kapcsán) a magyar képzőművészet holokauszt reprezentációját tekinti át. Hernádi Miklós tanulmánya egy szintén remélhetőleg hazatérő nagy művész, Peterdi Gábor munkásságát méltatja, Ernst Múzeum beli kiállítása kapcsán. (Az élete javát az USA-ban töltő festő, grafikus először 14 éves korában mutatkozott be a Múlt és Jövőben, Patai Edit mutatta be és jósolt neki be is teljesült nagy jövőt.) Reciczky Katalin a nem rég elment bécsi művészeti fenomén Hunderwasserról rajzolt szines pályarajzot. Szintén Bécsből tudósít Lendvai Zsóka az ottani Zsidó Múzeum kiállításáról, amely a zsidó nők társadalmi emancipálódását mutatja be. Menahem Brinker (első írása a Múlt és Jövőben) érzékeny témát elemez: az izraeli irodalom zsidó jellelgét. (Mert ott is van vita az irodalom nyelven túli megközelítési lehetőségeiről.) Bernard Avisai újabb briliáns Artur Koestler tenulmánya a feleségéhez, és az öngyilkosságához való viszonyát elemzi. Herman Vuistse a hollandok holokauszttal való szembenézéséről szól. Déri Balázs ladino fordítása és saját reflexiói azt mutatják, hogy ez a kultúra évszázadok távolából is misztikus vonzerőt gyakorol. Uri Assaf egy gyönyörű poémát fordított Agi Mishol-tól az izraeli irodalom éló (és persze magyar származású) klasszikusától. Kántor Zsolt filozufikus versei nem először szerepeltek lapunkban
Szerző MÉJ
Kiadás ideje 2007
Oldalszám 1
Címkék hozzáadása:
Használjon szünetet a címkék elválasztásához. Használja az aposztróf jelet (') kifejezésekhez.