Skip to Store Area:

2007/1

2007/1

See other products by MÉJ

Küldjön E-mailt ismerőseinek

Úgy látszik, nehéz lesz visszazökkenni folyóiratunk normális kerékvágásába. A zsidó kultúra művelésébe és népszerűsítésébe – amely minden politikán kívül, s főleg: felül áll. Magunk unjuk a legjobban, hogy e helyen állandóan emiatt szabadkozunk, fogadkozunk, hogy ilyen kitérőt nem teszünk többé. Sem a „fokozódó” nemzetközi helyzet, sem a Magyarországon történő egyre „sajnálatosabb” események nem engedik meg azt a normális létformát, hogy a maga természetességében, s minden fenyegetettség nélkül szerezzük vissza a soától alig visszakapott kulturális örökséget. Illetve a visszaszerzés lehetőségét.

Elérhetőség: Készleten.

1 220,00 Ft

Letölthető lapszám
Tartalomjegyzék
Peterdi Andor: Emlékezés (vers)
Leszek Kowalovski: Patriotizmus és etnikai gyûlölet (a 23. Jeruzslemi Köyvvásár alkalmára írt beszéd)
Heller Ágnes: Erisz almája avagy Izrael hôse (részlet a Sámson címû filozófiai mûbôl)
Jehuda Bauer: Gondolatok a radikális iszlámról (esszé)
Déri Balázs versei
Kôbányai János: e-mail regény születik (bevezetô). E-mail regény hét hangra
Konrád Áron versei
Goldstein Imre versei
Sidra DeKoven Ezrahi: A hitelesség kérdése, avagy kinek van joga ahhoz, hogy beszéljen? (esszé)
Huszár Ágnes: Ember a felvevôgép mögött: László András (esszé)
Zsigmond Anna: Jogászok a „jogállamban” (tanulmány)
Turczi István versei
Tooth Gábor Andor: Három kétdimenziós (képzômûvészeti kritikák)
Ujvári Hedvig: Pest és Bécs után, Párizs elôtt. Max Nordau Berlin-képe (tanulmány)
Borgos Anna: Gyömrôi Edit Berlinben (tanulmány)
Helmuth Bauer – Fehéri György: Ölelkezô sorsok (interjúk, elemzések Kiss Edit festônô életmûve körül)
Dalos György: Eltûnt egy ember (dokumentum-összeállítás)
Dunai Andrea: Hans Deutsch ügyvéd pere (tényfeltáró riport a Hatvany Ferenc-hagyaték sorsáról)
Tételeket a kosárba Kosárba rak


Úgy látszik, nehéz lesz visszazökkenni folyóiratunk normális kerékvágásába. A zsidó kultúra művelésébe és népszerűsítésébe – amely minden politikán kívül, s főleg: felül áll. Magunk unjuk a legjobban, hogy e helyen állandóan emiatt szabadkozunk, fogadkozunk, hogy ilyen kitérőt nem teszünk többé. Sem a „fokozódó” nemzetközi helyzet, sem a Magyarországon történő egyre „sajnálatosabb” események nem engedik meg azt a normális létformát, hogy a maga természetességében, s minden fenyegetettség nélkül szerezzük vissza a soától alig visszakapott kulturális örökséget. Illetve a visszaszerzés lehetőségét. A most Teherán központtal szerveződő halálos háló ismét a zsidóság elpusztításával fenyeget – szoros korrelációban a zsidóság még ki nem hevert tragédiájával: amelyet meg nem történtté gyalázna. Ugyanennek a tragédiának a be nem vallása és földolgozatlansága nem és nem hagy nyugton zsidónak lenni Magyarországon sem. A rendszerváltás utáni történelem jelentős fordulópontjához érkeztünk: hivatalosan elhangzott (s majd a közbeszéd fősodrába került), hogy jobb, ha a zsidók elhagyják az országot. Igaz, csak darab időre (a nemzeti ünnep, márc. 15. hétvégéjére), s majd arra módosítva, hogy ez is csak az időseknek javallott. Ez a fölszólítás a maga végiggondolatlan felelőtlenségétől függetlenül mérföldkő, s reprezentatívan jelzi a történelmi folyamatok tendenciáit, s ami szomorúbb: színvonalát. E számunk összeállítása kénytelen válaszolni a keserű kihívásokra. Jehuda Bauer az egész világot fenyegető radikális iszlám antiszemitizmus veszélyeire hívja fel a figyelmet. Leszek Kolakowskinak a 23. Jeruzsálemi Könyvfesztivál alkalmára írott beszéde egy soha aktuálisabb distinkció, mint a patriotizmus és gyűlölködő nacionalizmus különbségeit elemzi. Heller Ágnes új, Sámsonról szóló könyvének részlete egy olyan bonyolult történetű és jellemű bibliai hőst aktualizál, akinek a hite és az elsősorban önmagával folytatott harcai a mai ember nehezen felfogható konfliktusaiba vezetnek be. Peterdi Andor verse – 1917-ből – a zsidó és magyar viszony konfliktusos viszonyát érzékíti meg prófétai (azaz költői) előrelátással. Székhelyi Márton a Múlt és Jövő rendelkezésére bocsátott egy rendkívül értékes dokumentumot – amelyet e-mail regénynek is nevezhetnénk. Belőle hiteles képet kapunk a jövő értelmiségi nemzedékének gondolkodásáról. Sidra Ezrahi esszéje kényes kérdést elemez: a holokausztról való beszéd (írás) legitimációját és hitelességét. Huszár Ágnes portréja László András operatőrről olyan tipikusnak mondható holokauszttörténetet mutat be – amellyel Magyarország veszített egy világszínvonalú embert. Zsigmond Anna tanulmánya szintén a holokausztot mutatja be – a szakértelmiségi veszteségek szempontjából. Tooth Gábor Andor nagy sikerű fotókiállításra kalauzol bennünket – a világhírű művészek nagy része magyar zsidó, akik az ország fasizálódó hangulata miatt hagyták el az országot. A Petőfi Irodalmi Múzeum két kiadványáról szóló recenziói pedig két értékes zsidó képzőművész (Engel Tevan István és Máté Olga) pályáját elevenítik fel. Goldstein Imre, Turczi István versei mellett számunk új költőt avat, Konrád Áront, akinek ez az első publikációja. Számunk közel harmadát teszik ki az előző Múlt és Jövőből terjedelmi okokból kimaradt írások (Berlin-szám). Ujvári Hedvig (aki épp a Berlin-szám hatására készítette el számunkra tanulmányát) egy jelentős magyar származású történelmi és szellemi figura, Max Nordau Berlin-élményét mutatja be. Rényi Edit önéletrajzi részlete és Borgos Anna tanulmánya az irodalomtörténetből ismert legendás szerelem (József Attila Gyömrői Editje) emberi portréját tárja fel. Fehéri György Kiss Edit képei és annak utóélete köré felépített interjúi egy tragikus emberi-művészi életutat követnek, s annak utóhatásaként pedig egy többgenerációs német család sorsát – amely épp a holokauszttal való szembenézés során nyerheti el a gyógyulását. Dalos György döbbenetes dokumentum-összeállításából (akárcsak Székhelyi Mártonéból) a Horthy-rendszer Magyarországának mély és szerves antiszemitizmusa tárul fel egy művész elpusztításának példáján – berlini háttérrel, sőt: ellenponttal. Dunai Andrea dokumentumriportja a Hatvany-gyűjtemény elrablásán és máig tartó sorsán keresztül az orosz–német–magyar osztozkodást mutatja be a magyar zsidó vagyonon.
Szerző MÉJ
Kiadás ideje 2007
Oldalszám 1
Címkék hozzáadása:
Használjon szünetet a címkék elválasztásához. Használja az aposztróf jelet (') kifejezésekhez.