Miért Berlin? – kérdezi és adja meg a választ Kertész Imre Nobel díjas írónk az igencsak paradoxális kérdésre, hogy miért választotta Berlint élete színteréül, éppen ő, Auschwitz egykori foglya, a holokausztról szóló legegyetemesebb regény szerzője. Ebben a választásban benne van a legujabbkori Németország választása is, amely a holokausztban játszott német elkövetői szereppel szembenézett. És Magyarország elmaradt szembenézése is, amelynek fájdalmas hiányát Kertész Imre nem kívánja legitimálni. Ez a választás-krízis befolyásolja egzisztenciánkat, és mai választásainkat. Jelenlegi számunk nem csak Németország bátorító példájával foglalkozik, de egyúttal e példája hatását is reprezentálja. A szám szerzőinek többsége, mint Fehéri György vendégszerkesztő is, Berlinben élő, vagy huzamosabb ideig ott tanuló, magyar zsidó – a holocaust utáni nemzedékekből. Ezzel a fejleménnyel egy igen régi hagyomány is visszaáll: a magyar zsidóság kulturájának eredendő német orientáltsága. Ezt a holokauszt ugyan megszakította, de talán a Berlin gesztusainak köszönhetően ez a hagyomány helyreáll. (A magyar kulturához való viszonyunkat nem kell helyreállítani – azt a holokauszt sem tudta elpusztítani, de a bizalmat, a biztonságot helyreállítani, a lelki sebeket begyógyítaniazt annál sűrgetőbb volna.) Fehéri György évek óta kiséri figyelemmel a Muút és Jövő hasábjain Berlin gesztusait, amely nekünk, magyar zsidóknak is szól. Fotó esszéje nagy összefoglalását adja annak, hogy az egyesült Berlin, az éppen ennek a hatására is egyre meghatározóbb, pezsgőbb világváros, hogyan néz szembe a zsidóság emlékével. (A város, ahol nem gyilkoltak zsidókat, mint Budapesten.) Michael K.Silber tanulmánya A német zsidóság történelmi tapasztalata és hatása a magyarországi zsidó felvilágosodásra és vallásreformra azt az eredendő kapcsolatot világítja meg, amely amagyar zsidóságot a némethez fűzte. Nirán Judit (akit Frigyesi Juditként, a zsidó zene kutatójaként is ismerünk) lírai vallomásban ábrázolja bonyolult viszonyát Berlinhez. Susan Eszter (a magyar zsidó értelmiség legfiatalabb nemzedékéből) Walter Benjamin Berin tapasztalatát elemzi a holokauszt árnyékában. Yirmiahu Yovel esszéje Heller Ágnes pályaképéről egy közelmúlt eseményével kapcsolatos: 2006 októberében Heller Ágnes kapta és vette át Berlinben a nagy német zsidó filozófusról, Hermann Cohenről elnevezett rangos díjat. A német főváros Hitler hatalomra jutása előtt Mendelshon fellépése óta a zsidó tudomány és irodalom egyik legfontosabb központja volt. Erről szól Gartner Brigitta: Berlin szerepe a modern magyar kultúra megteremtésében, s Michael L. Miller (amerikai kutató, a CEU tanára, aki megtanulta nyelvünket és kultúránkat) „A numerus clausus száműzöttjei” a berlini felsőoktatási intézetekben 1920 és 1933 között című tanulmányai. Patai József 1919-ben írott A zsidó kultúra centrumában című lelkes riportja Berlinnek azt szerepét és ritka pillanatát örökíti meg, amikor a bolsevik forradalom után Németország közel fél millió menekültet fogadott be – közöttük a héber irodalom krémjét. Ezért a palesztínai letelepedés előtt Berlin volt néhány évig a héber irodalom központja. Ez az írás azért is aktuális most, mert ez a jelenség megismételte magát. Erről szól a szám több beszámolója is, legkiváltképp Lena Gorelnik Berlinben élő orosz bervándorolt írónőé, aki már németül ír. Több interjú is a mai Berlin új zsidó életével és mindennapjaival foglalkozik. Közöttük a legmeghatóbb Kerpel-Fronius Ádám beszámolója, aki a idegenvezetőként dolgozik a berlini holokauszt emlékműnél. Sokszínű tapasztalatai elsőrendű visszajelzései annak, ami ma Berlinben a német-zsidó viszony ügyében történik. Sajnos egy szám nem volt elegendő a rendkívül értékes anyag közlésére, s így a következő számra csúsztak át. Dunai Adrien hatalmas tényfeltáró munkát végzett Hatvany Ferenc műtárgy gyűjteményének sorsáról, s benne a német kárpótlás ellentmondásos történetéről. Dalos György egy zsidónak született, Berlinben élő magyar zenész Auschwitzban végződő sorsán keresztül ábrázolja a magyar, német és zsidó viszonyrendszer bonyolult szövevényét. Gyömrői Edit Berlinben játszódó önéletrajzrészlete, s Borgos Anna róla szóló tanulmánya új fényt vet arra a személyiségre, akit leginkább József Atilla révén ismerünk. Fehéri György sors interjúja egy német értelmiségivel, aki Kiss Edit holokauszt rajzainak fölkutatásával foglalkozik szenvedélyesen, a mai német tudatviszonyok ritka mélységű megvilágítása