Skip to Store Area:

2004/1-2

2004/1-2

See other products by MÉJ

Küldjön E-mailt ismerőseinek

Sajnos, mint ez előrelátható volt, nem tudunk a holokauszt hatvanadik évfordulóján sem feloldódni az emlékek katarzisos emelkedettségében. A Magyar Holocaust Múzeum és Emlékhely helyett felállított Páva utcai épület, amelynek sorsával a múlt számunkban is foglalkoztunk, csak elmélyíti a fájdalmat és a kételyt a magyar zsidóság jelenével és jövôjével kapcsolatban.

Elérhetőség: Készleten.

1 360,00 Ft

Letölthető lapszám
Címlap
Tartalomjegyzék
Summary
Székely Magda: Mártír (vers)
Kőbányai János: Cinkosok helye
Kádár Gábor – Vági Zoltán: A budapesti állandó holokausztkiállítás szinopszisa
Pelle János: Felszállott a páva...
Mezei András: Első lépésként (vers)
Peter Moses-Krause: Lili Jacob Meyer Auschwitz-albumáról
Mezei András versei
Gergely Ágnes: Mendelssohn ernyője
Mezei András: Választás (vers)
Szép Ernő: Három felebarát
Heller Ágnes: A
Mezei András: Holmi (vers)
Vajda Júlia: Sterilizált élet
Kőbányai János: A holokauszt művészete
Mezei András: Tény (vers)
Hidas I. Péter: Egy jelentés margójára
Stratégiai Szolgálatok Hivatala: A zsidók Magyarországon
Röhrig Géza: ballada egy félholt asszonyról (vers)
Saul Touster: Túl a szavakon
Bacskai Sándor: Holokauszt
Földényi F. László: A falak festészete. Felix Nussbaum
Mezei András: Hogy lássa (vers)
Pap Kornélia: A Harmadik Birodalom nyelve – Victor Klemperer nyelvkritikája
Kerényi Norbert: Két fejezet a 101/605-ös munkásszázad történetéből
Guy Meron: Szemtől szemben a gonosszal. A magyarországi zsidó újságírás szemben az antiszemitizmussal a harmincas évek végétől 1944-ig
Boris Groys: Az eltorlaszolt kapu (részlet)
Deidre Berger beszélgetése Pinhasz Golannal
Sihri Zsuzsa: Rokonságom története
Valachi Anna: Szépen kimondatni a rettenetet. Virág Teréz múltvallató szeretet-terápiája
Figyelő
Tételeket a kosárba Kosárba rak


Sajnos, mint ez előrelátható volt, nem tudunk a holokauszt hatvanadik évfordulóján sem feloldódni az emlékek katarzisos emelkedettségében. A Magyar Holocaust Múzeum és Emlékhely helyett felállított Páva utcai épület, amelynek sorsával a múlt számunkban is foglalkoztunk, csak elmélyíti a fájdalmat és a kételyt a magyar zsidóság jelenével és jövôjével kapcsolatban. A szám tekintélyes részét foglalják el a projekt kudarcával kapcsolatos dokumentumok. Amelyek egyaránt érintik a felelôs politikai és az intézmény sorsával foglalkozó vezetôk tevékenységét, de a magyar társadalomét is, amely „cinkosan” és részvétlenül nézte az emlékezés ellehetetlenülését, vagy a sajtót, amely nem segítette, vagy meggátolta a diskurzus kibontakozását. Heller Ágnes A zsidókérdés megoldatlansága címû nagyívû esszéje nem ezzel a témával foglalkozik, de mégis idetartozik. A terrorizmus és az új (régi) antiszemitizmus jelenségébôl bontja ki 2000 év „zsidó kérdésének” a megoldatlanságát, azaz a messiási gondolathoz közelálló álláspontját. Ennek a számnak az is a spontán módon megnyilvánuló sajátossága, hogy olyan nem magyar születésû szerzôket mutatunk be, akik a magyar holokausztról felfedezô értékû kutató munkába fogtak. Az ismeretlen amerikai jelentés írója már a holokauszt ideje alatt, 1944-ben összefoglalta a magyar zsidók tragédiájának eredôit. A német Peter Moses-Krause, hogy megírja tanulmányát Lili Jacob Meier Auschwitz-albumáról, példaértékûen mélyedt el a magyar holokauszt történetében. Hasonlóképpen az amerikai Saul Toster, aki nagyszerû kutatómunkát végzett, hogy megôrizze Adler Miklós debreceni mûvész munkásságának és tanúságának emlékét. Az izraeli Guy Meron – eleddig elôször – tüzetesen átvizsgálta a magyar zsidó sajtót a holokauszt árnyékában. Ezek az írások reményt nyújtanak arra nézvést, ha nem is Magyarországon – de a magyar zsidók tragédiája visszhangot vált ki a világban, ha nem is a magyar világban, ahol megtörtént. Számunk emelkedettségét biztosítják a jelenlegi magyar zsidó irodalom jeles képviselôi: Székely Magda, Mezei András és Röhrig Géza versei, Gergely Ágnes prózája, Bacskai Sándor szociográfiája, s valamint új szerzônk, az izraeli–magyar Sihri Zsuzsa dokumentum novellája. Valachi Anna nemrég elhunyt barátunk, Virág Teréz pszichológus munkáját foglalja össze, akinek a holokauszt ütötte sebek volt a fô munkaterülete. Földényi F. László egy Magyarországon eddig nem ismert nagy festô, Felix Nussbaum a holokauszt árnyékában alkotott életmûvét mutatja be, Papp Kornélia a náci Németország nyelvi sajátosságairól írt elemzést.
Szerző MÉJ
Kiadás ideje 2004
Oldalszám 1
Címkék hozzáadása:
Használjon szünetet a címkék elválasztásához. Használja az aposztróf jelet (') kifejezésekhez.